Baranya: közösséget összetartó foci

Megyei játékvezetés

2020-08-02 18:32:42
Baranya |

Baranya foci (2020.08.01) - forrás: Ludvig Károly
Forrás: Ludvig Károly - Baranya foci (2020.08.01)

Foci, babgulyás, csobbanás! Amikor a hóhért akasztják!

 

Jöttek a telefonok, messenger üzenetek, na meg a személyes találkozások alkalmával is kérdezgették, hogy mikor lesz meccs. Ki ellen, az mindegy, de jó lenne meccselni. Ex játékvezetők és még működő sporik. Mondom, még működő…

Aztán a szokásos, telefon, felhív, egyeztet. És a Magyar Labdarúgó Egylet (leánykori nevén egyébként nyilván PMFC-re gondolok én is). És lőn időpont, augusztus 1-jén szombaton került meghatározásra a derbi. A helyszín még képlékeny volt: minden bizonnyal Kozármisleny.

De nem, mert nem tudtak a csajok (Rack Robi) pályát szerezni. Így hát meghívtak minket Sellyére, meccs után egy babgulyásra és még csobbanhatunk is - jött a csábító ajánlat.

Az időpont már régóta adott volt, de azért nyár, focibírói teszt, családi programok, stb… Ilyenkor nem egyszerű az elköteleződés. Na meg azért Sellye nem a szomszédban van ugyebár.

Szerdán egyeztettünk Robival, csütörtökön jött egy gondolat, hogy még csak heten vagyunk, most kell visszamondani. Vártam péntekig, akkor már nem volt pofám, mert közeli volt az időpont. Ekkor bepánikoltam és hívtam még 2 fő nem játékvezetőt, de kb. azt a mozgást (nem mozgást) megütő sportbarátot. Jött a szombat és 23 fő lett belőle, ebből 19 focizott is.

Meccs előtti egyeztetés az ellenfél edzőjével. Akkor már kisimultak a ráncok, most már játszhatunk akár 2 x 45 percet is, mert így nem kell oxigénpalack. Pénteken még azon lelkiztem, hogy milyen formában közöljem, hogy maximum 2 x 35 percet játszunk, mert hát….

És jött a kérés a lányok edzőjétől, legyen 3 x 20 perc. Erre én: de megvagyunk, mehet a 2 x 45 is. Igen, ti megvagytok, de mi alig vagyunk – jött a válasz. Ja, hogy azt is figyelembe kell venni, értem! A nagy örömömben, hogy szépszámú gárda jött össze, kicsit megfeledkeztem arról, hogy másnak is lehetnek igényei. Picit csalódva vettem tudomásul, hogy csak 3 x20 perc lett belőle, hiszen 2 játékos híján sorokat tudtunk cserélni.

Öltözőt, mezt, ásványvizet kaptunk már a meccs előtt és akkor még nem hittem el, de a többiek jelezték, hogy teljes erővel megy a fűtés az öltözőben. Tényleg csak gyenge poénnak hittem, hiszen annyira meleg volt aznap, hogy akár arra is érthették a srácok. Meccs végén csak odamentem és tényleg tűzforró volt. Ebből látszott, hogy ők tényleg ki akartak füstölni minket.

A mérkőzés tétjét mi sem bizonyítja jobban, hogy a lányok pszichés hadviselést folytattak ellenünk. Mi kimentünk melegíteni, ahogy kell, és a csajok csak nem jöttek. A 30 perces tűréshatárt kihasználva, éppen mielőtt lejárt volna határidő: kijöttek. Mi persze a tűző napon – ha már az öltőzőben nem pörkölődtünk meg – szénné égtünk.

A mérkőzés játékvezetői Vasi (Sétarepülős) János, Ludvig (Barcelona) Károly és Horváth (Reál Madrid) András voltak.

 A csapatok összeállítása:

Magyar Labdarúgó Egylet: Magyar Judit, Ivana Bojcic, Jáhn Klaudia, Vári Viktória, Fábián Zina, Fábián Rebeka, Prigli Barbara, Szabó Emese, Szollár Bernadett, Kovács Kíra, Mateja Andrlic, Peár Mercédesz, Sáfrány Kíra, Szirényi Vivien, Maja Joscak

Referee All Star Blackbirds: Tamás Armand, Vörös Attila, Egri Norbert, Jakab Attila, Joó Csaba, Gyenis Levente, Karcagi Balázs, László József, Polt Attila, Keresztes Ambrus, Konc Tamás, Gregorich Tamás, Patai Balázs, Nemes András, Szkrajcsics András, Orosz János, Máté Roland, Bawiec Árpád, Vasi János, Horváth András, Ludvig Károly

 

A jó hangulatú mérkőzésen a zenei referens Horváth Lara volt, aki a mérkőzés előtt, a szünetekben és a végén szolgáltatta a zenét, egyben a cserékhez jelezte pontosan az időt.

 

Az első harmad 1. percében jártunk, mikor Keresztes (Keselyű) Ambrus egy jobboldali beadásra csapott le, és továbbította a hálóba a lasztit. Papa a 71. évében jár, de méltán gondolják róla, hogy ő az igazi keselyű.

A második harmad 13. percében aztán kiegyenlítődtek az erőviszonyok és Prigli Barbara góljával máris egál lett az állás.

A harmadik harmad hozta el a Blackbirds számára a várva-várt sikert. Először Jakab (Pékmester) Attila a 8. percben, aztán Nemes (Eltiltott) András köszönt be, így beállítva a végeredményt.

MLE- Blackbirds 1:3

23-an voltunk játékvezetők! Összesen. A Jaku azt mondta, hogy csinálni kellene csak azért is edzőtábort. Ha nem szerveznek a vezetők, akkor megcsinálni nélkülük. Ugyanúgy, mint most. Csak ott maradni, bulizni, ott aludni. Másnap megint játékos programok, foci. Vasárnap este haza. Eszméletlen volt hallani, hogy van rá igény.

Még mindig a meccs, a közösség hatása alatt vagyok. Volt egy srác, akit azért hívtam, mert féltem, hogy nem vagyunk meg. A gyerek jatékvezető szeretne lenni. Értitek? Eszméletlen ereje van a sportnak, de akkor azt CSINÁLNI kell. És nem szabad belterjesnek lenni.

Beengedtünk egy vendéget, egy sportbarátot a közösségbe és játékvezető szeretne lenni. Ennél jobb kampány nem kell, ez az igazi toborzás. Látta feelinget, látta, hogy jó emberek, sportemberek vannak körülötte, jöttek a sztorik... És tetszett neki. Bejött!

A személyes példánál semmi se jobb. Valós, megélt élményekre van szükség. És a vezetők generációja még mindig Csipkerózsika álmát alussza.

Mert passzívak, mert csendben vannak, mert impotensek lépni. Mert nem mozdulnak ki a komfortzónából. Mert még mindig kényelmes. Meddig marad így? Meddig lehet külső körülményekre fogni, ha egy közösség szétesik?

Az elején úgy kezdtem, hogy ex játékvezető és még működő játékvezetők. Még működők…

Mert szinte egy tucattól hallottam, hogy ez így már nem kell nekik. Mert vagy abbahagyják, vagy a közösség maga megszervezi saját magának például az edzőtábort. Azért ez elgondolkodtató…


Horváth András

Hozzászólások: