"Búcsú Bencétől :’(

Nagyon nem szeretek búcsúzkodni, mert akkor olyan valaki távozott közülünk, akinek elvesztése fájdalmat okoz, különösen szomorú, ha valaki nagyon fiatalon hagy itt bennünket.

Döbbenetes, sokkoló a mai hír, hogy az egykori focistát, Lázár Bencét 26 éves korában győzte le a gyilkos kór.

Amikor befejeztem aktív játékvezetői pályafutásom, Bence Újpesten bontogatta szárnyait, ott volt már az NB I-es csapat küszöbén, hamarosan be is mutatkozhatott az élvonalban. Sokat nem vezettem Neki, de találkozásainkkor mindig váltottunk néhány szót, egy rendkívül szimpatikus, normális gondolkodású, tehetséges labdarúgót ismertem meg személyében. Mély nyomot hagyott bennem, amikor már ellenőrként jártam a pályákat, egy mérkőzés előtt azt mondta, úgy néz ki, be kell fejeznie a focit, gerinc és derék fájdalmai miatt az orvosok nem javasolják a folytatást, de amatőrként szeretné tovább rúgni a labdát.

Azt gondoltam –mondtam is Neki-, nem létezik, hogy ilyen fiatal korban nem tudják meggyógyítani. Igyekeztem nyomon követni, mi történik Vele, hallottam a műtétjeiről és ugyan úgy, mint sokan mások, bíztam a felépülésében. Amikor aztán nem sikerült visszatérnie a pályára, örömmel láttam a Sport TV-ben, mint szakkommentátor, végül is a foci, a sport közelében maradt.

Amikor a híradások beszámoltak róla, hogy súlyos betegség támadta meg, jó volt látni, hogy a labdarúgó társadalom mezszíntől, egyesülettől függetlenül egy emberként igyekezett erőt adni a fiatal sportembernek, aki több fórumon meg is köszönte a biztatást. Bizakodtunk, még tegnap sem gondoltuk, hogy nagy a baj, amikor véradásra szólított a felhívás, Bencének szüksége van a segítségre. Olyan emberek indultak a véradó állomásokra, akik még életükben nem tettek ilyet, de most elérkezettnek látták az időt. Ma azonban sokkoló hírt kaptunk, hajnalban meghalt Bence.

Családja, sporttársai, barátai és mindazok, akik ismerték nem akarják elhinni, hogy ez megtörténhetett és az égi focipályákon rúgja már tovább a labdát. Bence!

Nyugodj békében!"